Hétfő reggelre kellett az anyag, és péntek délután kezdtem el keresni

Húsz éve nézem, hogyan változik az, ahogyan az emberek keresnek. Régen mindenki két szót írt be, aztán végigkattintotta az első három oldalt, és a végén valahogy összeállt a kép. Ma egész mondatokat írunk be, és elvárjuk, hogy a válasz azonnal ott legyen, lehetőleg úgy, hogy közben ne kelljen semmit sem megnyitni.

Ez engem szakmailag foglalkoztat, de van egy hétköznapibb következménye is. A türelmünk elfogyott. Ha egy oldalon két kattintás után nem találom, amit keresek, akkor visszalépek, és soha többé nem térek vissza. Nem azért, mert az az oldal rossz, hanem mert a fejem addigra már máshol jár. Sokszor gondolok arra, hogy ez a szokás mennyi jó dolgot rejt el előlünk. A munkámban napi szinten látom a másik oldalról is: van olyan cég, amelyik évek óta rendes szolgáltatást ad, csak éppen a weboldalán nem lehet két kattintásból eljutni a lényegig, és emiatt marad ki minden összehasonlításból.

Egy péntek délután aztán a türelmetlenségem pont hasznos tulajdonságnak bizonyult a födémzsalu kapcsán, a terraalvany.hu-nak hála.

A sógorom hívott fél háromkor azzal, hogy hétfő reggel jön a mixer a telekre, a brigád megvan, de az egyik anyag hiányzik. Ő a maga részéről akkor már két napja telefonálgatott, és mindenhol azt kapta, hogy majd a jövő héten tudják nézni. Kérte, hogy segítsek keresni, mert ebben szerinte én vagyok az erősebb.

Beírtam a keresőbe a födémzsalu szót, és a találati listában az egyik első sor ez volt: Födémzsalu – Terra Állvány. Rákattintottam, és három másodperc alatt láttam azt, amit előtte fél óra telefonálás nem hozott össze. Ott volt egy külön kategória a témára, azon belül pedig három tiszta csoport: a rendszer maga, a zsaluanyag és a zsaluzati kiegészítők.

Szakmai ártalom, de az ilyet én mindig megnézem. Az oldalak túlnyomó része ugyanis pont ezen a ponton bukik el: a látogató tudja, mit akar, csak a menü nem az ő nyelvén beszél. Az egyik ügyfelemnél másfél évig azon dolgoztunk, hogy a kategórianevek végre azt jelentsék, amit a vevő mond a boltban, és a forgalom fele ettől az egy változtatástól nőtt meg. A Terra Állvány oldalán nem kellett találgatnom, hova tartozik az, amit a sógorom felolvasott a listáról. Ez az apróság mentette meg a hétvégéjét.

Közben egyébként végigfutottam a többi kategórián is, mert kíváncsi lettem, mi van még ott. Homlokzati állványok, állványháló, födémtámasz, mobilkerítés, létra, guruló állvány. Az ember ilyenkor kezdi érteni, hogy a telefonvégen ülő szakember miért tudott azonnal válaszolni: nem egy szűk kínálatot próbált ránk sózni, hanem ismerte az egészet.

A telefonszám ki volt írva a fejlécben, tehát még háromnegyed négy előtt fel tudtam hívni őket, nem kellett kapcsolati űrlapot kitöltenem, és nem kaptam olyan választ, hogy majd visszahívnak. Kiderült, hogy Sóskúton van a telephelyük, az M7-es mellett, és hogy a raktárkészletről akár aznap el lehet vinni az anyagot. A sógorom fél óra múlva már úton volt egy utánfutóval, én pedig visszaültem a képernyő elé azzal az érzéssel, hogy néha a munkám valamire mégis jó.

Ami utólag a legjobban tetszett az egészben, az a nyíltság. Nem kellett regisztrálni ahhoz, hogy lássam a kategóriákat, nem kérték el az adataimat egy telefonszámért cserébe, és nem futottam bele olyan felugró ablakba, ami elvitt volna a keresés fonalától. A födémzsalu témájában egy laikus is elindul valahonnan, ha az oldal engedi neki.

Hétfő reggel a betonozás elindult, és délután háromra be is fejezték. A sógorom este átküldött egy fotót a kész födémről, egy szó kíséret nélkül, mert ő így szokta.

Én azóta is ezt hozom fel példának, ha valaki azt kérdezi, mit jelent egy jól felépített weboldal. Nem a látvány dönt, hanem az, hogy a péntek délutáni, ideges kereső is megtalálja rajta a választ. A Födémzsalu – Terra Állvány oldalán ez összejött, és a sógorom azóta már a szomszédjának is továbbküldte a Terra Állvány elérhetőségét.